Ezek a képek pedig a Helló fiúk! - Út a vadonban, avagy kaland a messzi északon #10-14 és a Helló fiúk! - Út a vadonban, avagy kaland a messzi északon #15-19 fejezetek képei + a szerzeményeim.

Az odvas álomfaaaa!!! *0* Van róla menőbb képem is, tavalyról, mikor először leltem rá, de azzal a képpel terveim vannak. Már egy jó ideje, szóval nem ártana már megvalósítani azokat is...
Olyan király, nem? *w*

A fenyves bejárata. Ami amúgy nem bejárat, csak énfennségemnek. :D
Ez is fel volt dúlva. A fenyőágak leszakadva... nem értem...

Ez a sűrűje, itt bolyongtam és vártam, mikor lépek medvecsapdába...

A bánkúti síparadicsom egyik lejtője. Vele szemben van a szálló, ahova nem mertem bemenni vizelni meg vizet kérni... Amúgy csak azért fotóztam le, hogy lehessen látni mennyi hó volt...

Jobbra van a szálló, balra a sípálya. Kicsit azt hiszem jeges is kezdett lenni itt az út, úgyhogy azért másztam fel itt vagy 20 perc alatt.
Meg mert lassabb vagyok az állapotos tetűnél is...
Ott fenn találkoztam a kis tűlevelűvel, akit megsimogattam. Meg útközben más növényeket is megérintettem, megsimogattam. Segítettek nekem, hogy le ne fincseredjek itt-ott, meg szipákoltam el az erejük...

Az utolsó ellenőrzőpont. Ezt akartam magammal vinni, de aztán mégsem.

Ahhhahahahaaa, ott a pisim a képen, de úgyse lelitek meg. :D
Meg arra az oszlopra volt írva, hogy TÓNI.

Na, ez volt az ominózus akadálypálya. Sz*rt se látni belőle. De majd visszamegyek egyszer napközben, hátha ott vannak még és akkor lefotózom, hátha jobban látszanak majd úgy az óriási méretei...

Itt már átverekedtem magam az egészen, de nem látni belőle semmit, mi? :s
Középen, ahonnan fotózok fut az út és fatörzsektől kezdve ágakon keresztül lombkoronáig minden játszott.
Amúgy nem volt ennyire vaksötét, csak a vaku miatt tűnik úgy. Mondom, ahhoz képest, hogy se közvilágítás, se holdfény, se elemlámpám nem volt, tök jól láttam! Mondjuk, jól csak a szívével lát az ember vagy mi, engem meg a szívem vitt ide... ;P

Ez már hazafele a kocsiból a Lillafüredi Palotaszálló. Élőben ez is szebb... :D

Ez a tavalyi és az idei csomagom. A piros szalagost kaptam ez évben. Mintha jobban meg lenne tömve... :D
Úgy volt most végre felbontom őket, de még mindig a lomsarokba vannak dobva, felbontatlanul... De amúgy örülök nekik csak öhh, olyan vagyok... :D

Ilyen cuccok vannak benne. A téli fagyit + a pille cukrot vagy mi az nem szeretem, a ropi, csokik, pufi cukor + nyalóka mondjuk jöhet, de azokért se vagyok annyira. De nah, tényleg örülök nekik. :D
De ha tényleg átköltözhetek még ez évben a nagyszobába, akkor kiteszem majd őket az ablakba. Viszont akkor meg lehet ott maradnak következő évig...

És igenn! Ezért mentem! :D Még tavaly eszembe jutott, hogy készíteniük kéne denevéres kitűzőt a szervezőknek. De nem mondtam senkinek. Erre ez évben mit hallok?! Készítettek kitűzőket, yeeeeey! *0*

Itt vannak a lapjaim. Sajnos az első túráról lemaradtam... =(
A másodikról is csak véletlen szereztem tudomást...
Jaj, meg van ott az az Emléklap. Az csak 13 km volt, de eskü sokkal fáradtabb voltam utána, mint a 27 km-esek után! Mert azt sulival csináltuk és teperni kellett, mert alkalmazkodni kellett a többiekhez. Annyira kaki volt. DX Az nem nekem való. Csak szépen a saját kis tempómban, úgy a jó.

Ez volt a mostani térkép. Mármint, minden évben ilyen. Jobbról a dupla körből indulunk és balra kell megérkezni a dupla körbe. Csak most az utolsó szakasz át van húzva, a piros jelzésen kellett menni, mert az a rész amúgy is veszélyes, nem még a mostani állapotok között. A pirossal meghúzott vonal előtt van 3 csíkkal áthúzva az útnak az a része, ahol olyan durván kidőltek a fák és amiken átverekedve magam zakóztam egyet a sártócsába...

Nah, hát ennyi az annyi. Gondoltam rá, hogy lefotózom és felteszem azt a sebesült testrészem, amit még nem látott a nagyvilág, de inkább nem. Túl szemérmes vagyok hozzá. És még véletlen sem azért, mert hájas, szőrös és pattanásos a seggem. X)))))) Jól van na, nem tehetek róla, érzékeny a műszálas dolgokra a babahájas babapopsim. De többet nem veszem fel azt a pizsama alsót...
Amúgy, ahhoz képest, hogy holnap lesz 20 napja, hogy megesett az eset, még mindig látni halványan a véraláfutásokat... De mondom, totál megérte! :D