Jesszus, ez a cím... X))) Már akkor is beteg lehettem, mikor múltkor ez eszembe jutott. :D
Amúgy nem láttam ezt a filmet, de most, hogy látom miről szól, nem is tervezem a megtekintését. Mármint nem olvastam el, hogy miről szól, csak elég nyálnak tűnt így... ahh, mindegy.

Szóval ez a 3. bejegyzésem 24 órán belül.
Oké, aki nem akar gusztustalankodós részt olvasni az hagyja ki a most következő takonyszín részt:
Még mindig beteg vagyok, de talán már nem annyira, mint néhány órája. Már nem ráz a hideg, a taknyom se patagzik, bár mióta fel vagyok, fújtam vagy 3x orrot és mintha az agyam próbáltam volna kifújni az orromon keresztül. Nem csoda, hogy egyre jobban vérzik is. Arra is gondoltam, mi van, ha ez ebola?! D:

Amúgy nem tudom éjjel volt-e lázam vagy hőemelkedésem, mindenesetre TV-zés közben aludtam el, polár pulcsiban, és mikor felébredtem kicsit meg voltam izzadva. Aztán levettem a pulcsit és néhány óra múlva, mikor hajnalban megint felébredtem, szintén elég izzadt volt a pizsim a nyakamnál + a hátamon. Hát nem tudom, lehet csak kiizzadtam a betegséget. Meg azon csodálkoztam, hogy ahhoz képest, hogy tegnap + lefekvés előtt hogy patagzott az orrom és azt hittem itt az éjjel nem lesz alvás, mikor TV-zéskor felébredtem, mintha elzárták volna a csapot. Nem hogy nem folyt az orrom, de tök tisztán tudtam levegőt venni orron keresztül. De most esik le, akkor ahogy ébredtem, háton feküdtem, basszus lehet az összes takony lefolyt a kisagyamba vagy hova és azért volt most olyan, mintha az agyam akarnám kifújni! D:
Jaj, tavaly, mikor beteg voltam, jobb híján TV-ztem és ilyeneket néztem, hogy pölö Dr. G. Korboncnok néni és volt olyan halottja, azt hiszem egy huszonéves lány, akinek látszólag semmi baja nem volt ha jól emlékszem és csak úgy feküdt holtan az ágyában és nem tudták mi lett vele és aztán Dr. G. mikor meglékelte a koponyáját, látta, hogy a lány agya valami zöldes? Vagy sárgás? Vagy szürkés? Nem is emlékszem, de valami undorító trutyiban úszott és agyhártyagyulladása volt! DX Szóval akkoriban attól rettegtem, hogy mikor támad meg engem is az alattomos agyhártyagyulladás! DX
Lol, erről most eszembe jutott Archer és az agyi aneurizma... =D
Mármint Archer vicces, nem az aneurizma...

Hmm, na jó, elég a gusztustalankodásból, kezdek fázni is, meg mennem kéne hurkáért, bár... nem sok kedvem van kimozdulni itthonról. Ma ágynyugalomban szerettem volna részesülni... =(

Na, szóval múltkor meg akartam örökíteni egyik álmom, mert még sose álmodtam ahhoz hasonlót és nem akarom, hogy feledésem homályába vesszen. De amúgy már aznap eléggé elfelejtettem magát az érzést, ami az álom után tört rám, mostanra meg...
Viszont, akkoriban pont leírtam valakinek, szal most csak lazán ctrl+v:

Na, én még sose álmodtam olyat, hogy meghalok álmomban, erre most valamelyik nap! Valami fegyenc voltam vagy 25-30 másik rabbal egy felhőkarcoló kis tárgyalójában. Mindenütt üvegfalak voltak. Valami eligazításon voltunk vagy mi, börtönbe szállítás előtt, vagyis várakoztunk, nem volt benn se őr, se hivatalos személy és az egyik hústorony rab, nemtom mi baja lett, de a szemem és persze a többiek szeme láttára vágta le a fejét az egyik rabnak, aki valami iskolapadszerűben ült. Nem tudom miért nem védekezett, de a hústorony csak lehajtotta a fickó (aki amúgy valamivel szintén nagyobb volt nálam) fejét a padra és valami tompa fém lappal elkezdte levágni a fejét, de olyan könnyedén, mintha vajat vágna. Közbe nem is tudom, motyogott valamit vagy énekelt, de egyből futásnak eredtem. Bujkáltam a többi helyiségben és azon szenvedtem, hogy meg kéne szökni, amíg pánik van, mert a többi fegyenc is próbált ugye menekülni. Nem akartam az őrök markába se szaladni, de az elmebetegébe se és azt találtam ki, hogy kimászok az ablakon. Ami azért fura, mert amennyire tudom a felhőkarcolókban nem is lehet ablakot nyitni. Bár még sosem jártam felhőkarcolóban...
Na és ott volt valami párkány, de akkora, mint egy kisebb erkély. Csak korlát nélkül. Fekete márvány vagy gránit volt. Vagy valami olyasmi. És úgy akartam, hogy valahogy odalendítem magam az alatta levő szint ugyanilyen párkányára, mert ott már nincsenek zsernyákok és megszökök. Csak ahogy fityegtem a párkányon, rájöttem, hogy túl messzi van az alatta levő másik párkány, nem sikerülne odalendülnöm és olyan magasan voltam, a felhők között, szóval inkább vissza akartam már mászni, de nem bírtam, csúsztak az ujjaim és tudtam, hogy lezuhanok és szörnyet halok. De aztán valahogy tudtam azt is, hogy csak álmodok és fel kell ébrednem, mielőtt leesek és már pont eleresztettek az ujjaim, elkezdtem zuhanni, de abban a pillanatban már ébresztettem is fel magam valahogy és sikerült! D: Ami azért fura, mert még sose ébresztettem fel magam álomból, nem tudom most is honnan tudtam hogy kell mint kell... @__@
De utána éreztem még a testemben a zuhanást + a szívem olyan furán dobogott… basszus. Soha nem volt még ilyen álmom! D: De nagyon élveztem. XD
Viszont kíváncsi lennék meghaltam volna-e a valóságban, ha nem ébredek fel.
Kicsit olyan érzésem van, hogy meg… :s

Na meg volt még ezelőtt egy olyan álmom, hogy Molyon megint kaptam valakitől Pro-t. És megint nem tudtam vele mit kezdeni. Mármint magával a gesztussal, szal kicsit örültem, mikor felkeltem és később mikor Molyoltam, láttam, hogy átlagos földi halandó moly vagyok... :D
Így is túl sokat időzök ott, pedig lenne rengeteg bokros teendőm! DX

Ó banyeg, fáj hátul az agyam... remélem nem agyhártyagyulladás!!! DX Jaj, de rossz... tényleg itthon maradok. Nem érdekel a hurka sem... X(

Na jó, volt még egy fura álmom talán tegnap, vagy tegnap előtt. Apám vett nekem könyveket. De mintha nem is az apám lett volna. Nem láttam jól, de most úgy rémlik külsőre nem ő volt, csak valamiért apámnak tekintettem. De annyiban hasonlított az apámra, hogy tökre nem ismert... :s
Szóval kaptam egy rakat vadiúj könyvet, azzal az indoklással, hogy úgy tudja nagy könyvmoly vagyok. Na ezt valahogy sértésnek vettem. Bár azt hiszem azon sértődtem meg, hogy mennyire nem ismer. Nem vagyok könyvmoly, ki nem állok olvasni...
Aztán jött a második dolog, ami komolyan felidegesített: a könyvek között volt 3 Hollófiús könyv. De ilyen fura, fekete borítójuk volt, valami ezüstös csillámporral, nem láttam se címet, se hollót, se mintát, csak a fekete, csillogó könyvgerinceket, de valahogy tudtam, hogy az a Hollófiúk valamelyik részei, de basszus az egyik magyarul volt és magyarul ugye megvan nekem az első 2 könyv. A másik németül volt és németül meg ugye nem tudok. A harmadik meg... latinul? Amiből megint csak annyit vágok, hogy rex, corvus corax, bubo bubo, canis lupus, meg cogito ergo sum. Kábé ennyi... :s Szóval sok hasznukat vettem volna, bár lehet a harmadik is magyarul volt és csak olyan fura, régimódi volt a nyomtatása? Kisebb méretű volt, mesterségesen voltak megbarnítva a lapszélek, hogy ősrégi könyvnek tűnjön és a gerinc felől minden lapon volt valami díszítés, de ugyanaz a díszítés volt, szóval elég gagyi volt összességében. Ráadásul az is barna volt...
Valahogy úgy rémlik, hogy hiába 3 könyv volt, csak az első meg második részek voltak, de nem tudom melyik melyik volt. Mindenesetre eléggé idegesítő volt, hogy ritkán kapok valamit, de olyankor se azt, amit szeretnék. =(

Mint most is ezt a sz*ros vírust... Nemtom kitől kaptam, de ahhh.... =____=

Na meg ma is álmodtam. Nem sokra emlékszem már belőle, családdal voltunk valahol, autóval és valahol megálltunk, valami olyasmi helyen, amilyen a híradóban szokott lenni, hogy a kanyarban egy kis presszó vagy étterem és embereket sodornak el ott az autóversenyzők vagy kik... Annyi hogy hasonlított Ómassa végállomására, csak itt folytatódott volna egyenesen az út. És nappal volt, de nem látszott az ég, mert körös körül erdős, hegyes rész volt, szóval ilyen erdős falu vagy milyen rész volt. És megálltunk az úton, mintha tömeg lett volna, csak nem tudom már... na és mikor kiszálltam, láttam a kocsink túloldalán anyát, néhány méterre tőle Armit, de gyerek volt megint. És néztek a kis étterem vagy mi felé és láttam, ahogy Armiba beleszalad egy kék versenyautó. Hmm, valami ilyesmi:

Csak nem volt rajta szám, viszont olyan kopoltyúszerű valamik voltak a motorháztetején, mint a cápa kopoltyúi... :s És arra emlékszem, hogy a kocsit hátra toltam, mintha csak egy takaró lett volna Armin, semmi súlya nem volt, pedig össze volt törve kicsit, meg a házfal is, aminek csapódott és alatta Armi is és véres volt, de mintha már alvadt lett volna a vér és nem ijedtem meg tőle, tudtam, hogy már nem él és tudtam azt is, hogy egyből meghalt és örültem neki, hogy nem szenvedett. Viszont az jutott eszembe, hogy anyát nem szabad odaengedni.
És aztán már csak olyan rémlik, hogy otthon voltunk valahol, nem is a mostani házunkban, valahol máshol, de akkor azt éreztem otthonnak és anya annyira nem is volt összetörve a történtek miatt, mint hittem, hogy lesz. És... nem tudom, a többire nem emlékszem, pedig talán volt még valami, talán üldöztek valakik, vagy nem tudom, de nemsoká felébredtem.
És aztán ébredés után ahogy tettem-vettem esett le, hogy álmomban az a gyerek Armi volt, de én voltam. Mármint az a gyerektest, amiben volt, az az én gyerektestem volt, de mégis tudtam, hogy az nem én vagyok, hanem ő... @___@

Ahh, az aktuális heti lottónyerőszámokat álmodnám inkább meg... :s

Nah, közbe pont hazaértek ősök is és hoztak hurkát, szóval most már nyugodtan fekhetek az ágyba, párnák közé... nah, mondjuk ha nem hoznak is nyugodtan feküdtem volna ágyba, párnák közé... a fejem, az agyam... csak nehogy agyhártyagyuszi legyen! DX