Na oké, nem tudom mi folyik itt, de még kedden szerettem volna Molyolni, csak előbb mindig az e-mailjeim nézem meg. Hát nem akartam hinni a szememnek! D:
Balról jobbra pásztáz mindig a szemem. Előbb azt látom (amit itt a képen nem látni), hogy 11 új levelem van, ami alapból gyanús volt, aztán ahogy lassan mozdul odébb a szemgolyóm, látom, hogy Moly.
Moly.
Moly.
Moly, Moly, Moly, Moly, mind a Molytól van! O_O
Egy századmásodpercre megörültem, hogy valaki/k írt/ak nekem üzit! *w* Lelki szemeimmel láttam a 11 kis borítékot. *w* Mármint, azt hittem olyanok írtak, akiknek szoktam írni...

Hát... aha...

(A neveket személyiségi jogok vagy ilyesmi miatt tettem felismerhetetlenné. Igen. A sajátomét is. D:)

Azt hittem káprázik a szemem. Nem igazán voltam még ébren. Nem bírtam összerakni, ezek régebbi figyelések? Rendszerhiba? Álmodok?
Aztán nézem az időpontokat (éjjel + hajnal...), mostaniak. Nézem a figyelőket, mindnek más a neve.

...

Tudjátok mit éreztem?

És így is tettem. D:

Kikapcsoltam gyorsan a gépet, aztán tettetett óbégatással elmeséltem anutámnak mi van (anya nem netezik, csak szoktam mesélni neki Molyról), első kérdése az volt: Mit csináltál már megint? A válaszom: nem tudooom! D:

De amúgy tényleg nem. Vagyis van egy sejtésem, de ne már. Aaaa, ez most olyan rossz. Lehet nem úgy tűnik, de félek, ha valamiért rám irányul a figyelem. Mert ugye hozzá vagyok szokva, hogy mindenki semmibe vesz. Láthatatlan ember vagyok. Néha még a mozgásérzékelős cuccok se érzékelnek... :s
Úgyhogy mindig kiver a víz, ha rádöbbenek, hogy valaki valami miatt figyel rám. Hát ha még ennyi ember egyszerre! DX Még ha nem is mind komolyan. Nekem ez olyan, mintha most hirtelen 11 ezren figyelnének! DX

Azaz, már így néhány nap elteltével nem annyira, mert úgy érzem jól elbújtam.
Ez a védekező taktikám. Azt hiszem, hogy ha néhány napig nem megyek fel, majd nem érdeklek senkit vagy hogy mondjam. Mint abban a teddy macis játékban, ahol a gonosz teddy macival vagyunk és a többi teddy ránk ront, ha nem nyírjuk ki őket feltűnés nélkül. Na és ha üldöznek a többiek, mi meg beszaladunk a susnyásba, akkor akik üldöztek, egyből nyomunk vesztik. Még akkor is, ha ott állunk az orruk előtt, csak a susnyás területén, nem vesznek észre. @_@
Szóval most én is bebújtam a susnyásba.

Vagy A marsi jutott még eszembe erről a bujkálásról. Úgy bírtam, mikor írta, hogy a marsjáróban bujkál, nekem valahogy az olyan vicces volt (pedig úgy cakkumpakk nem estem hasra a könyv humorától), szóval most így beugrott az a rész, innen a bejegyzés címe...

Pedig amúgy olyan szívesen felkukkantanék már. Na meg akarok mutogatni képeket is, csak igaz ma is egész nap volt tennivalóm. Meg az elmúlt napokban is, próbáltam kiolvasni legalább 1 könyvet, de sehogy se jött össze. A mese DVD-n se bírtam még megnézni az extrákat. Mert ilyen mániákus vagyok, hiába néztem meg a filmet DVD-n, ha van extra, azt is látnom kell! @_@

A kis nyuszikkal szórakáztam főleg amúgy. Banyeg, most 21-e hivatalosan a tavasz első napja? Na mert aznap fedeztem fel, hogy megszületett a 3. anyukának is a kicsijei. Ő nem volt 100%, hogy anya, csak olyan 95%. Na jó, nem, inkább 66 vagy 75, ilyesmi. A lényeg, hogy most legalább már biztos, hogy terhes volt. Persze bár ne lett volna. Most van 1 kanunk, 3 anyánk, 7 db 3 hetes körüli, + ki tudja mennyi újszülött. De ahogy néztem, azok is vannak 4-5-en. =(
Amúgy a nagyobb kicsik között van 2, aki nagyon le van gatyásodva, szenvedtem is, hogy elmegyek állatorvoshoz, hogy milyen tápot vagy mit adjunk nekik, szüleim persze azzal voltak, nem kell, ha meghalnak, hát meghalnak. Csak ez olyan szemétség. Haljanak meg, de ne így! =(
Aztán ahogy teltek a napok, csak nem mentem állatorvoshoz, mert meglepetésemre esznek! Az a 2 kis véznaság, szegénykéim, főleg a legkisebb! Hogy küzd a kis életéért... Hát basszus, nem tudom. Mármint életerősnek tűnik, eszik, kapar, ugrál, csak mégis olyan kis csont és bőr még. De talán csak nem hal már így éhen. Mert van bőven ennivalójuk. A száraz kenyeret is csakúgy rágja a legpicibb is. Csakúgy birkózik vele! :D Nagyon aranyos.
Mondjuk épp a héten olvasgatom a Haatchi és Kicsi Pé-t és abban volt egy mondat, ami eszembe jutott a kis nyuszi kapcsán. Küzd a kis életéért, hogy aztán egy másik véget érjen... :/

De hát... ilyen sz*r az élet. :s

A kis szemüket is mosogatom amúgy, az is össze van folyton ragadva. Igaz a fehér kicsinek a fél szeme már meggyógyult tegnap előttre. Szóval tegnap már csak 3 szem szemet mosogattam meg. Amúgy basszus, tavaly hogy örültem, hogy milyen különleges a szeme Jacknek (heterokrómiás) és főleg amiatt akartam meghagyni. Erre itt van ni! A mostani kicsiknek többnek is heterokrómiás a szeme. Az egyiknek ahogy néztem, mindkét szeme félig barna, félig kék... aaaahhhh, úgy megtartanám őket... =( Csak ugye így is beltenyészet áldozatává váltak a tavalyi kicsik, a kasztrálás meg 12 ezer körül van, hát annyim nincs... =(
Bár lenne, akkor tuti ivartalaníttatnám őket és maradnának! D:

Na de visszatérve keddre. Miután rettenetesen elrettentem a Molyolástól, kiszaladtam a kis nyulakhoz, babusgattam őket, napoztattam őket, fotózgattam őket, megmostam a szemgolyóik, aztán elhúztam a boltba. És olyan fura volt! Már eleve az, hogy délután volt, mégis valahogy alig volt vásárló. Aminek örültem, csak nagyon fura volt.

Aztán ahogy elhaladtam a pólónyomtatós bolt előtt, látom, hogy egy srác van ott. Nagyon dolgozott valamin. Megörültem, hogy nem a női alkalmazott vagy alkalmazottak vannak ott. Van ott egy lány, olyan fura. Voltam már ott néhányszor érdeklődni, de az a lány olyan... mintha a vevő zavarná, mintha nem is azért lenne ott, hogy eladja a portékáját... :s Szóval megörültem, hogy egy hímnemű "árulót" látok. Be is topogtam, a srác betűket vágott ki, én meg érdeklődtem a pulcsik után. Nagyon megrémültem, mert 4000 volt kiírva db árra, pedig mikor ... nem is tudom, év elején, vagy még tavaly venni akartam egyet, akkor 3500 volt szerintem kiírva. Kérdem, hogy nem annyi volt? Erre mondja a srác, hogy ez régi ár, 3500 a pulcsi. Nem nagyon értettem, de úgy voltam, nem halogatom tovább, veszek egyet!
Csak a méretekkel folyton kínban vagyok. Részben ezért se szeretek ruhát vásárolni. Most is szenvedtem, hogy vajon L vagy XL-es kell? De ahogy néztem, már az S-es is valahogy jónak tűnt. Nem akartam, hogy lógjon rajtam, de azt se, hogy kényelmetlenül szűk legyen. Megkérdeztem a srácot, van-e próbafülke. Mondta, hogy nincs, de a raktárat felajánlhatja. Elég merész volt, vagy csak nem törődöm volt, vagy csak nem nézett bűnözőnek. Vagy tudta, hogy imádok nem megtenni olyat, amit megtehetnék. :D

Szóval leemeltem egy S és egy M méretű pulcsit és elvonultam velük a raktárba. A táskám + mellényem azért próbáltam úgy kinn hagyni, hogy a srác lássa, nem teszek bele a raktárból semmit. Mondjuk most belegondolva, simán magamra húzhattam volna 1-2 pólót a raktárból a pulcsim alá. D:
Mondjuk elég hányadék rózsaszín pólók voltak ott, már amire emlékszem. Mert nem néztem szét a raktárban. Nem mertem. Zavarban voltam, hogy így megbízik bennem, úgyhogy próbáltam sietni, amitől, + az izgulástól izzadni kezdtem, amitől egyből az volt bennem, hogy majd összebüdösítem azt a pulcsit, amit végül nem veszek meg és ettől a gondolttól mintha még inkább kivert volna a verejték... DX

Sajnáltam, hogy nincs tükör, pont arra lettem volna kíváncsi, hogy vajon az S-es mennyire feszül rajtam. Mert meglepő módon simán rám jött, nem éreztem szűknek, de mondom az lehetetlen, hogy S-es kelljen, pláne, hogy épp most kezdem visszahízni azt a néhány kg-t, amit télen valami megmagyarázhatatlan okból leadtam.
Mielőtt valaki azt hinné vigyázok az alakomra, van bőven súlyfeleslegem és nem vagyok elég motivált, hogy megszabaduljak tőlük, ezért nem értem miért ment le 2-3 kg csak úgy. Mondjuk emiatt egy kicsit bennem volt, hogy megvegyem a kisebbet, ezzel is ösztönözve magam, hogy fogyjak. De már rég tele a padlás ilyen ruhákkal, na meg ez az a fajta pulcsi, amiből a legalább 1 számmal nagyobb, lezserebbet kell venni, úgyhogy az M-esnél maradtam.

Olyan király! Van kapucnija, meg hasi zsebe és finom puha és meleg! *w* Már csak nyomtatni kell majd rá. A terv mondom, megvan már néhány hónapja, csak most nem is volt nálam a minta, meg itt 2000-ért nyomnak. Benn viszont, a városiban azt mondta az ottani srác még néhány hónapja, megcsinálja nekem 1500-ért. Szóval meg is lepődött ez a srác, hogy nem kérek rá mintát. Ekkor nézett fel a munkájából kicsit jobban és olyan durva volt, mert egy pillanatra megnézett magának, de úgy, mintha ismerősnek tűnnék neki valahonnan, aztán én lepődtem meg, mikor mondja, hogy odaadja a pulcsit 3000-ért. Nem hittem a fülemnek, tökre örültem, de közbe olyan furán is éreztem magam, 4000-ről 3500, végül meg csak 3000? O_o
Mikor odaadtam a pénzt esett le, hogy nem adott számlát. Elgondolkodtam később, hogy vajon ott dolgozik-e igazából? Mi van, ha igazából valami őrült volt, aki mindenáron akart valamit nyomtattatni és a fura lány volt ott és velem ellentétben ő nem távozott miatta a boltból, hanem leütötte és bevonszolta a raktárba a cuccok közé és épp a saját nyomtatni valóján ügyködött, mikor én betértem és úgy volt vele, pluszba keres egy kis pénzt is. D:

Nem, amúgy nem hiszem. Jó fej volt, csak fura volt ahogy megnézett magának és még csökkentett az árból.
Vagy olyan tramplinak nézett, hogy megesett rajtam a szíve? Én hülye meg azt hittem kedveskedni akart vagy valami! D:

Mindenesetre boldogan távoztam az új pulcsimmal.
Be a boltba. Mármint a hipermarketbe vagy mi az.

Nem is tudom már miért mentem, de ahogy mászkáltam a sorok között, egyszer csak olyan érzésem volt, hogy, te jó ég, +11-en figyelnek! DX És ahogy ez beugrott, olyan érzés volt, mintha 11-en jönnének utánam. Meg is álltam és gyorsan hátranéztem!
Nem volt mögöttem senki.
De nagyon rossz érzés volt. @_@

Aztán ott is felpróbáltam egy pulcsit.
Mert volt rajta egy nagy 9-es.
A 9-es számról mindig az a srác jut eszembe az egyik animéből... Number Nine... ahh, nem jut eszembe a neve! >__< Takizawa Akira, na! DX
Szóval tetszett volna ez a pulcsi, ha nem olyan ocsmány giccses rajta a 9-es, de még azt is kibírtam volna, ha nem drágább max. 1500-nál.
Hát drágább volt.

Aztán még mászkáltam és nemsokára jött az újabb meglepetés: egy ... nem is tudom, tinilány? Mutogatott rám és sugdosott valamit azt hiszem anyujának. Mármint olyan volt, mintha híresség lennék és ú, kiszúrt egy civil. D:
Lehet a +11 figyelő miatt éreztem ezt.
Lehet csak azt sugdosta, hogy nézze már anyuja, milyen hülyén nézek ki... =___=

Mindenesetre elég fura volt ez a kedd. Mondjuk a hétfő se volt kutya, de arról majd máskor. A lényeg, hogy a +11 figyelő óta itt bujkálok, nem merek a Lakba Molyra belépni. D:

Ui.: eszembe jutott, hogy keresek egy képet Takizawa Akiráról és beszúrom majd mutatóba, mert olyan aranyos. Banyeg, erre leltem egy képet, ahol pont nem a legvonzóbb, viszont... AZ A SZÖVEG ALATTAAA!!!!! DX

Na köszi... egy időre elég volt az internetből... X(