Hozzám képest korán keltem. Nem volt még kész a kis kakas leves, hét + hét ágra sütött a nap, + apám kinn tett-vett az udvaron, hát kaptam az alkalmon és elviharzottam egy kis magán akcióra. Azt nem mondhatom el, pontosan hova és miért, mert

...de annyit elárulhatok, hogy három helyre mentem. Kettő ebből nemes ügy volt. A 3-ból egy 50%-ban sikerült, egy 100%-ban bukta volt, de a legutolsó, hohohohó! 100% siker~♥

Hazafele mentem kenyérért, de előtte beugrottam K.-ékhez. Azaz, csak becsengettem, gondoltam meglepem. Már ha itthon van már. Mert úúú, titokzatoskodik... :P
Na és várok, várok, várok, egyszer csak oldalra fordultam és ránéztem a ház ablakaira. K. szobájának ablakából láttam is kilógni K.-t, de aztán rájöttem, hogy csak rosszul látok, nem ő volt, hanem öccse. Megbeszéltük, hogy K. még nincs itthon, úgyhogy elhúztam kenyérért és aztán haza és otthon jutott eszembe, hogy azt kellett volna mondanom öccsének: Aranyhaj, Aranyhaj, ereszd le a hajadat! =DDD Mert hogy hosszú haja van. X) Nem olyan hosszú, de pont akkora, hogy ez így amúgy tök vicces, + nem véletlen tévesztettem össze tesójával.

Hiába iparkodtam, itthon már rég kész volt a finom husi leveske. A kiskutyám meg teljesen oda volt + vissza, hogy már mindenki evett, neki meg végig kellett néznie az egészet!
Gyorsan átvedlettem és megetettem, közben én is ettem és kivételesen nem csak szívet, zúzát, májat és egyéb nyalánkságokat, hanem leveskét is. Nem vagyok amúgy leveses, de a husi levest szeretem. Mégis ritkán eszek. Szóval most megveregetem a vállam.

Aztán zúztam be a szobámba és ott bujkáltam, míg el nem jött a jószágok ellátásának ideje. Elláttam őket, aztán visszabújtam és megnéztem a kifutó filmeket. Hát elég gagyik voltak, folyton el akartam aludni közben. Bár lehet csak van bennem valami. Éjjel fenn akartam maradni, de nem bírtam, inkább szundítottam...