Mondhatni.

Korán keltem, mert volt egy tervem. Amúgy aludtam volna egész nap... =____=
Kiengedtem a kutyusom, kiporszívóztam, felöltöztem és indultam apámmal "kirándulni".

Bicajjal mentünk az Avalon Parkba, mert bár annak idején egyszer el akartam oda jutni és ki is kerestem GPS-el, de valahogy nem jutottam oda. 3 vagy hány éve nyitották, apám többször is járt már ott, én viszont még képet/videót se láttam róla, pedig egy köpetnyire lakok tőle.
Ennél már csak a Barlang fürdő a jobb, ami tök híres, messzi országokból utaznak ide a népek, hogy áztathassák itt magukat én meg egyik kezemen se tudom összeszámolni, hányszor jártam ott, mert nullaszor. :s
Pedig itt lakok szinte mellette... D:

De rég jártam már amúgy Tapolca fele is. Olyan jó volt, szép volt a tapolcai rét, füstölgött a Hejő, készítettem is néhány fényképet, aztán Tapolcán is készítettem még néhányat, mókust üldöztem, kacsákat + hattyút fényképeztem felváltva a fényképezőmmel, ami már nem mai csirke, nem is tudom mikor vettem magamnak Mikulásra. Mármint pont 6-án vettem és kaptam mellé egy kis csoki Mikulást. Azt a gagyi, olcsót, amit próbálsz enni, de a fogadra ragad... :s
Hiányzik a fotózás. De ahogy nézegetem a fényképezőket, már eleve az, hogy nem is értek a gépekhez, + kurva drágák. Igaz a legtöbb már wifi-s... asszem... + kurva drága a memória is. És idővel lehet rá számítani, hogy az egész elszáll, csak úgy, 2-3-sok tera, byebye... Pedig régen hogy szerettem fotózni. Mhh, hiányoznak azok az idők. =<
Szóval felváltva a fényképezővel + a telómmal. Egyik "jobb", mint a másik. De azért jó volt.

+ volt egyszer, hogy szóltam apámnak, hogy megnézek valamit, ő meg nem hallotta vagy nem tudom, de tovább gurult, én meg leálltam nézelődni és annyira jó volt! ♥ Látni az eget, fát, érezni... mint régen... fenébe, szeretnék élni. TT^TT

Amúgy bírtam Tapolcán volt egy nőci, aranyos volt, ő is a kacsákat fotózta le + kérdezte, hogy hattyúk vannak-e még, de akkor még csak a Békás-tónál voltunk, mondtuk, hogy nem tudjuk. Aztán később a csónakázó tónál is összetalálkoztunk, ott én szólítottam le, megvannak-e a hattyúk, mondta, hogy még nem látta + hogy úgy volt vele, hogy mászkál egyet, míg jön a busz, de úgy tűnik a következő buszig fog várni. Mármint hogy jól esett neki is ott mászkálni, fotózni... Na és csak később esett le, hogy olyan volt, mintha neten valahol csak úgy írtunk volna egymásnak valami fórumon, csak úgy odaszóltunk egymásnak, aztán annyi. :D De ez azért fura, mert én amúgy is ilyen vagyok, simán eldumálgatok vadidegenekkel, mintha 1000 éve ismernénk egymást vagy ilyesmi, mégis most éreztem úgy először, hogy valahogy összemosódik  digitális és a való világ. :D

Na, végül nem tudom ő meglelte-e a hattyút, de mi igen. De már csak egy volt. =(
Valakik etették (nem tudom mivel), én meg fotózni próbáltam. Talán sikerült jobb kép róla, de még lusta voltam megnézni.
Utána még észleltem, hogy nyitva a domboldalban a "bunki", mármint be volt láncolva, de résnyire nyitva volt. Be kellett néznem. De mivel a fejem nem fért be és sötét volt, kicsit félve, hogy valaki vagy valami kirántja a kezemből, de befényképeztem a mobilommal. Vakuval. Az első képen csak az ajtófélfa világít, úgyhogy kicsit beljebb dugtam a mobilom és még egyszer próbálkoztam. Így már kicsit többet látni belülről, de nem az igazi. Végül, mint tényleg a horror filmekben, csuklóig benyúltam a telómmal. Ha lett volna benn valaki vagy valami, simán eltörhette volna a csuklóm, ha berántja az ajtót, vagy akármi, ahhh... mondjuk retkes lett kicsit a kezem. A cipőm meg... hát remélem, hogy csak saras. Mutattam apámnak, hogy pont ott egy kutyagumi is nem messzi, erre mondja, hogy amibe léptem, akár emberi végtermék is lehet és igaza van, fujj. De asszem ez csak agyagos sár volt. Remélem.
A fűbe töröltem a lábam és elindultunk végre a Parkba.

Jó szar volt felfele menni, elég hamar le is szálltunk a bicajokról és csak toltuk őket, de még így is fárasztó volt, meg hamar meguntam a dolgot. Azt hittem sose érünk oda.
De odaértünk.
És kurva nagy csalódás volt. D:

Én tök máshogy képzeltem el. Nem tudom hogy, de menőbbnek. Meg nagyobbnak. Meg azt hittem több cucc van ott. :s
Azért a rénszarvasokat lefotóztam + kb. mindent. Volt egy Mikulás szán is. Nagy okosan felültem rá és mire apám lefotózott, kezdtem el érezni, hogy... vizes a szőrme, ami ülésnek volt odaterítve... =___="
Úgy nézhettem ki utána, mint aki összecsurizta magát, hogy felülhetett a Mikulás bácsi szánjára... vagy ilyesmi... :s

Az egész Parkot körbebicajoztuk, szerintem oda is bementünk, ahova elvileg nem lehetett volna nekünk. Vicces is volt, ahogy bicajozgattam ott, fényképezgettem a fa, + izzó rénszarvasokat, mint aki az állatkerteben van, aztán egyszer kinti jakuzzikhoz értem és... az egyikben rotyogott 2 embőc. =D Szép lett volna, ha őket is lefotózom. :D
Tekergés közben megettem az egyik pisztáciás müzli szeletet, ez volt az első dolog, amit ettem ma, igaz iszogattam multivitaminos italt, de nah, éhes voltam. Mert ugye nem bírok ébredés után enni egy darabig...
Jaj, meg mikor indultunk, sütött a nap, de odafenn azzal voltak, hogy jön a hófelhő, meg hogy Szlovákiában már havazott. Gyanúsak is voltak nekem azok a felhők, mikor fotózgattam, furán szépek voltak.

Észrevettük a kis vonatot is, csak a Park területén kívül volt. Azért le akartam fotózni, de apám azzal volt, majd kinn megnézzük. Nem sok kedvem volt lemenni, aztán újra felmászni odáig, ahol voltunk, de úgyse tudtam volna jól fotózni, szóval inkább hagytam.

Kifele indultunk már, mikor megállított egy fickó, aki a helyi közlekedési eszközből szállt ki. XD Hogy: mit keresünk? Amúgy mikor megérkeztünk, kérdeztem is apám, hogy nem kell fizetni belépőt? Apám meg azzal volt, ő nem szokott... :l
Rákérdeztem hát itt a fickónál és ő is azzal volt, a Park területére nincs belépő, csak az egyes szórakozó állomásokra vagy mikre.
Apám még szóval tartotta utána, én meg lefotóztam a karifát, aztán mentünk a kis vonathoz. Aki mint kiderült, a Dotto névre hallgat és olasz illetőségű. A kis "migrénes"... XD
Épp, hogy elővettem a telóm, hogy megörökítem, nyílt a hátsó ajtó és jött egy fickó. Apám egyből belekötött, pedig szerencsétlen csak cigizni jött ki. Próbált elmenekülni a Park zajától (mi voltunk az egyetlen látogatók... bár a sörbárban vagy mifenében ücsörögtek néhányan), erre olyan volt, mintha ott vártuk volna, hogy ne legyen egy "nyugodt lélegzetvétele". X)
Mindenesetre gondolom világos, miért kötök bele én is boldog-boldogtalanba...
Apám "meginterjúvolta" szegény srácot, ő mondta, hogy szoktak ide celebek is járni. Basszus, lehet valami híres celebek rotyogtak a jakuzziban pont? D: Csak én meg nem figyelem meg az embereket, + nem érdekelnek a celebek, pedig lehet ki tudja milyen paparazzi fotót lőhettem volna! D: De így csak Dotto maradt nekem. Őt fotózgattam, aztán nekiindultunk a lejtőnek. De csak a "mélygarázsig" jutottunk, ami nemtom miért mélygarázs, hisz nem a föld alatt van... :s Körbegurultam, de nem nagyon tudtam nézelődni, mert volt ott egy fehér autó, ami nem ment sehova, csak parkolt ott és járt a motorja.
Most belegondolva, lehet valaki épp öngyilkosságot követett el, én meg ott gurultam el nem messzi... és szenvedtem, mert nem szoktam a sebváltóm váltogatni, csak a jobb oldalit, de apám addig kínzott a Parkban, hogy a baloldalit is állítsam át, hogy a végén ez lett:

Mire kiértem a mélygarázsból, már nem csak gyanúsan kattogott a láncom, de meg-meg akadt időnként. Odaadtam apámnak, hogy csinálja meg. Előtte 1 autó se jött, de most, hogy leálltuk ott b*szni a rezet, egyből jöttek fél percenként a kocsik, agyam eldobom. =______="
Közbe megszólalt valami néma riasztó is vagy mi a tosz. Volt ott valami készülék nem messzi tőlünk és hang jött ki belőle, de olyasmi, mint amit a denevérek adnak ki. Apám is szokta állítólag hallani a denevéreket, ezt viszont azt mondta, nem hallotta. Engem mindenesetre idegesített.
Időbe telt, de végül rájött apám, mi baj van. A bicaj támasztóbigyójába akadt be valahogy a lánc, vagy ilyesmi, mindenesetre sikerült megcsinálni és biztonságosan száguldhattam lefele azon a hosszú, meredek lejtőn, ahol néhány éve nyáron, a sötétben halált megvető bátorsággal zúztam le, most viszont az időjárás miatt azért fostam. Főleg, hogy kanyargós volt ahhoz az út, hogy megcsússzak és eltaknyoljak. Rittig akkor jött volna egy autó, szóval óvatoskodtam.

Úgy volt, megyünk a könyvtárba is, de lefele jövet nem húztam össze a kabátom zippzárját, csak a mellényét és lehet ezért, lehet nem, de mire a lejtő aljára értünk, szúrást éreztem a bordám alatt. Meg rohadt éhes is voltam már. + pisilnem is kellett már. Szóval úgy döntöttem, haza megyünk.

És így is lett.

Ettünk, aztán kimozdítottuk anutám is. Kifizettem könyvtárban a büdös nagy bírságom, befizettük a csekkeket, vásároltunk kicsit és egyből este lett. Amit nem bántam. Hazaérve már ott voltunk, hogy elláttam a jószágokat, aztán bevackolhattam magam a TV elé, aztán valami csoda folytán 2230 körül én is nyugovóra tértem. Lehet a friss levegő miatt vagy én nem tudom...